Szépség és a Szörnyeteg

Emlékszel az első közös táncunkra?
Fel tudod idézni az éjszakát, amikor eltűntetted a csúfságomat?
Az éjszakát, amikor oly jóságos csókkal távoztál
Csak a szépséget hagyva magad mögött

Ah kedves barátom, emlékszem az éjszakára
A holdra és a közös álmainkra
Remegő mancsodra a kezemben
Északi tájról álmodva
Megérintve engem egy szörnyeteg csókjával

Tudom, hogy álmaim rólad szövődtek
Rólad és csakis neked
Óceánod lehúz
Hangod messzire hasít
Szeress, mielőtt lehull az utolsó szirom

Mint egy világ pillanat nélkül
Az óceán kiterjedésében
Olyan világ lenne
Ha nem lenne benned szeretet
De minthogy szívem már másé
Szerelmednek irántam el kell halnia
Bocsáss meg, a te ajánlatodnál többre van szükségem

Nem olvastad a mesét
Ahol az örök boldogság egy béka megcsókolásával kezdődött?
Nem ismered a mesét
Amelyben mindent, amit akartam
Sosem kaptam meg
Hiszen ki tanult volna meg szeretni egy szörnyeteget?

Bármenyire hideg a szél és az eső
Ott leszek, hogy enyhítsem fájdalmad
Bármennyire kegyetlenek a bűn tükörképei
Ne feledd, a szépség belülről fakad

...A bennem élő farkas örökké kívánni fogja benned élő bárányt...

2011.04.10