Az id� sodr�sa

Mindig ott volt�l, hogy fogd a kezem 
Mikor az id�ket nehezen lehetett meg�rteni
De most az id� sodr�sa megfordult
Megtartja a v�ltoz�st

Az �vszakok v�ltoznak, de te ugyanolyan maradsz
Egy rend�letlen sz�v, egy nap az es�ben
Te leszel a f�ny, ami f�nyesen ragyog
Magasan f�l�ttem

�szi arany hatalm�t vesztve
Mi vagyunk a levelek, amik le akartak hullani
Mindennek van �rtelme, ami elhalv�nyul

Fagyos szelek maradtak a meleg szavakra
Hogy meg�r�nts�k, ahogy begy�gy�tod a s�r�l�st
Meg�rz�k minden leck�t, amit a zsar�tnokokt�l tanultam

K�zd a l�ny arc�val
Elmossa a fi� f�jdalm�t

A t�z gyeng�l, a p�r elfakul
Felelni fogunk a h�v�sra
Mindennek van �rtelme

Dicshimnusz magjai, amiket �lmokkal egy�tt vet�nk el
Ott hagynak minket az elszomor�t� egyed�ll�tben

Gyarl�s�g a sz�ps�g�nk v�g�l
De amire sz�m�tunk, az mind �rzelem

Megmarad egy eml�k hogy vezessen utunkon, �s hogy suttogjon
Ne mondj le a n�zetr�l, ne tagadd
Mi vagyunk a levelek, amik le akartak hullani
Mindegyik�nknek van �rtelme

Dicshimnusz magjai, amiket �lmokkal egy�tt vet�nk el
Ott hagynak minket az elszomor�t� egyed�ll�tben
Egy elm�nkben visszhangz� szimf�nia
Vezet minket kereszt�l azon, amit tudtunk, ami mind felbukkanhat

N�ha �gy �rzem, nincsenek szavaim
N�ha �gy �rzem, nem hallgatnak meg
�s azt�n att�l f�lek, semmi m�st nem �rzek

N�ha �gy �rzem, nem akarom ezt a v�ltoz�st
�gy gondolom, mindannyiunknak �jra rendbe kell hoznia a dolgokat
�s most �gy �rzem, senki nincs, aki elvesz�tene engem

Dicshimnusz magjai, amiket �lmokkal egy�tt vet�nk el
Ott hagynak minket az elszomor�t� egyed�ll�tben
Egy elm�nkben visszhangz� szimf�nia
M�gis vezet minket
Ahogy hallasz engem
Ahogy cselekszel
Ahogy sz�ks�ged van r�m

Igazz� teszi

Amit tudtunk, ami mind felbukkanhat

2011.02.26