Creek Mary vére

Hamarosan nem leszek itt többé
Hallani fogod a mesét
Keresztül véremen
Népemen
És a sas kiáltásán
A benn rejlő medve nem fog többé nyugovóra térni

Vándorlás a horizont útján
Követve a könnyek nyomát

Jött a fehér ember
Meglátta az áldott földet
Amiről gondoskodtunk, s ti elfoglaltátok
Ti harcoltatok, mi vesztettünk
Nem háború, hanem egy igazságtalan küzdelem
A gyönyörű tájat vér festette vörösre

Vándorlás a horizont útján
Követve a könnyek nyomát
Egyszer itt voltunk
Ahol éltünk, mióta világ a világ
Mióta az idő maga nekünk ajándékozta e földet

Lelkeink újra a vadon részét képezik majd
Otthonunk békében, háborúban és halálban

"Minden éjjel álmodom
Farkasokról, musztángokról, azokról a végtelen prérikről
A hegytetők feletti nyugtalan szelekről
Családom és barátaim érintetlen határáról
A Nagy Szellem értékes földjéről
Beletörődtem
Minden éjjel
Minden nappal
Olyan vagyok, akár a rénszarvas
És ti mint a farkasok, akik erősebbé tesznek
Sosem tartoztunk nektek semmivel
Egyetlen adósságunk egy élet a mi Anyánknak
Ez egy jó nap volt arra, hogy elénekeljem ezt a dalt
Neki

Szellemünk itt volt jóval régebben nálatok
Jóval régebben nálunk
És sokáig itt lesz, miután gőgötök végetekhez vezet."

2010.10.09